A magyar tájépítészek 2015 utáni legjobb terveiből, kutatásaiból és legszínvonalasabb alkotásaiból rendezett kiállítás nyílt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusán június 24-én. A Tájodüsszeia 2020(21) című posztertárlatot a szakma társadalmi ismertségének növelése érdekében szervezte a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész Tagozata, a Magyar Tájépítészek Szövetsége és Egyetemünk Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézete.
Az esemény résztvevőit üdvözölte Diana Culescu, a Tájépítészek Nemzetközi Szövetségének főtitkára és Nyitrainé dr. Sárdy Diána campus-főigazgató.
Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára beszédében elmondta, hogy a járvány miatt a tárlat egy évvel a tervezett időpontja után valósulhatott meg. Kiemelte, hogy épített környezetünk alapvetően meghatározza a táj karakterét. Éppen ezért a kiállítás korrajz arról, hogyan gondolkodott a szakma az elmúlt fél évtizedben.
Az első Tájodüsszeia kiállításnak a Fuga adott otthont 2005-ben, majd a 2010-es tárlatot a Vigadóban tartották. Az idei kiállítás a tájépítészek alma materében valósult meg.
A helyettes államtitkár arról is szólt, hogy számos előrelépés történt hazánkban a tájépítészet népszerűsítése érdekében. Fontos lépés volt például a településképi arculati kézikönyvek készítéséről hozott döntés, majd a Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv beillesztése a tervezési folyamatokba, ami Európában is példaértékű kezdeményezés. Leszögezte, a tájépítészet kreatív, interdiszciplináris szemléletet feltételez, fenntartható, gazdag környezet kialakítására vállalkozik.
Kerpel-Fronius Gábor okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes, akinek feladatkörébe tartozik a zöldterületfejlesztés is, hangsúlyozta, a tájépítészek hídszerepet töltenek be a kertészek és az építészek között és a társadalmi elvárások kifejezésére is hivatottak. A főváros nagyra értékeli tevékenységüket. Hozzátette, a sokszínűség a fővárosi önkormányzatnál dolgozó tájépítészeknél is megnyilvánul.
A főpolgármester-helyettes arról is szólt, hogy Budapest gőzerővel dolgozik a Vérmező, a Népliget, az Óbudai-sziget, a Mocsárosdűlő és a Fehérdűlő stratégiai tervein. Mint elmondta, a kiállításon fővárosi munkák is szerepelnek.
Gondolatait azzal zárta, hogy a tájépítész szakma a 21. században sikere van ítélve, úgy, ahogyan azt a szakma kiválósága, Mőcsényi Mihály megálmodta. Biztatta a résztvevőket, teljesítsék az álmát!
Dr. Fekete Albert, a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet igazgatója elmondta, hogy már az első Tájodüsszeia kiállítást ötezren látták az országban és a mostanit is elviszik az ország számos településére és külföldre is eljut.
A professzor kiemelte, Európában 9 ország szabályozza hivatalosan a tájépítészeti tervezést, melyek között van hazánk is. Tájépítésznek lenni ma Magyarországon egy dinamikusan fejlődő, szakmailag motivált és egészséges jövőképpel rendelkező életutat jelent.
A Budai Campuson a jövő héten nyílik a Diploma 2021 kiállítás. A végzősök hagyományos tárlata kültéri kiállítással egészül ki, a Villányi úti kerítésre az utóbbi 3 évben készült munkák posztereiből helyeznek el egy válogatást.
Schuchmann Péter, a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész tagozat elnöke elmondta, úgy döntöttek, hogy a befogadhatóság érdekében és a kiállítóterek méretéhez is alkalmazkodva szűkítik a bemutatásra kerülő anyagot és a népmesei 77-re korlátozták a kiállított projektek számát.
A megnyitó az MM_C Mőcsényi Mihály. Egy polihisztor tájépítész című kötet bemutatásával ért véget, melynek keretében Füleky Zsolt mellett a szerzők, Bardóczi Sándor, Gerzanics Annamária és Mezősné dr. Szilágyi Kinga szóltak a könyv születéséről.