Szent István Biztonságkutató Központ

 

Köszöntő

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ (a továbbiakban: Biztonságkutató Központ) célja egy olyan interdiszciplináris tudományos képesség, közösség, kutatóműhely és -hálózat létrehozása, amely a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem fő profiljához és intézetei célrendszeréhez igazodva, magas színvonalú szakirányú tevékenységgel, szervezetek fejlesztésével, innovatív tudományszervezéssel, oktatási kapacitásbővítéssel, hazai és nemzetközi kapcsolatépítéssel, projektgenerálással, szakmai rendezvényszervezéssel, nívós publikációs tevékenységgel, szakfolyóirat kiadásával, valamint kidolgozott minőségbiztosítási piaci megjelenéssel járul hozzá a biztonság definiálásához, szervezéséhez, erősítéséhez, új tudományos eredmények létrejöttéhez és azok alkalmazásához. A Biztonságkutató Központ minden olyan területet kutat, amely valamilyen szakmai vagy tudományos szempontból kapcsolódik a biztonsághoz vagy érinti azt. Alapvetően minden tudományos eredményt a biztonság szempontjai szerint értékel, függetlenül attól, hogy a kérdéses eredmény mely tudományterületen jön létre. Ennek megfelelően a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatási és oktatási érdekrendszerének megfelelően – potenciálisan, de nem kizárólag – az alábbi fő területekkel foglalkozik: gazdaságbiztonság, iparbiztonság, közlekedésbiztonság, energiabiztonság, agrárbiztonság, védelmi rendszerek, műszaki biztonság, létfontosságú rendszerek biztonsága, hír- és távközlésbiztonság, épített környezetbiztonság, fizikai biztonság és beléptető rendszerek, technológiabiztonság, kíberbiztonság, információbiztonság, környezetbiztonság, víz-, levegő- és talajbiztonság, éghajlatbiztonság, élelmiszerbiztonság, személybiztonság, hulladékbiztonság, biztonságpolitika és nemzetközi kapcsolatok. A nemzetközi kapcsolatok változásával felbukkanó új biztonsági kockázatok esetén e területek bővülhetnek, illetve a biztonság aktuális kutatási súlypontjai átalakulhatnak.

Dr. Babos Tibor s.k.
alapító igazgató

 

Referencia

A 2020. április 21. napján a Magyar Közlönyben megjelent "A Kormány 1163/2020. (IV. 21.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról„. A legutóbb, 2012-ben kiadott Nemzeti Biztonsági Stratégia (a továbbiakban: NBS) pontjai 51-ről 2020-ban 179 pontra bővült. Talán legfontosabb üzenete, hogy Hazánk jövőjének záloga a biztonság komplex megerősítése. Az NBS így fogalmaz:

„Nemzeti jövőkép a biztonság fényében

A biztonságos Magyarország rendelkezni fog azzal a társadalmi és gazdasági szilárdsággal, állampolgári elkötelezettséggel, valamint kormányzati vízióval, amely akár a fokozódó globális bizonytalanság körülményei között is képes kiszámíthatóságot, együttműködési hajlandóságot, és szükség esetén, ellenálló és elrettentő képességet kifejezni.

Elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy 2030-ra hazánk Európa öt, illetve a világ tíz legbiztonságosabb országának egyike legyen, egyfelől az ország magas szintű közbiztonságának fenntartása, másfelől egy regionális szinten is az egyik meghatározó, korszerű haderő felépítése révén, amely az exportképes hazai védelmi iparra támaszkodik.”

A Biztonságkutató Központ Magyarország mindenkori Nemzeti Biztonsági Stratégiájával, valamint az ahhoz illeszkedő, hatályos ágazati stratégiákkal összhangban tervezi, szervezi és irányítja biztonsági vonatkozású kutatásait, építi szakmai, tudományos kapcsolatait hazai és nemzetközi dimenzióban egyaránt.

 

Alapítás

A Biztonságkutató Központ alapítását az alábbi körülmények ihlették:

  • a biztonság növekvő jelentősége és interdiszciplináris természete, amelyből következik, hogy a biztonság átfogó tudományos megközelítést igényel és nemigen sorolható be a jelenleg lehatárolt és elismert „profiltiszta” kutatási területek egyikébe, vagy másikába;
  • korunk fokozódó biztonsági veszélyei (ideértve a globalizáció negatív következményeit, a kulturális, vallási és társadalmi ellentéteket, a jólétbeli különbségeket, a demográfiai egyenetlenségeket, a természeti erőforrások csökkenését; a globális felmelegedést és éghajlatváltozást; a terrorfenyegetést; a regionális fegyveres konfliktusokat) elemzésének, értékelésének igénye, valamint az azokra adandó nemzetpolitikai és nemzetgazdasági válaszok megfogalmazása, fejlesztések megvalósítása;
  • a gazdasági folyamatok, természeti erőforrások változása, a biológiai és műszaki technológiai fejlődés adta lehetőségek és azok közvetlenebb hatása a biztonságra;
  • globális és regionális hatalmi centrumok lendületes átalakulása, új erőterek létrejötte;
  • az élőlényeket fenyegető komplex fizikai, kémiai és biológiai (genetikai) kockázatok;
  • a dinamikusan fejlődő védelmi, katonai műszaki és hadiipari fejlesztésekben rejlő lehetőségek (biztonsági és védelmi komplexumok, hálózatalapú rendszerek, informatika és kíbervédelem, létfontosságú rendszerek védelme, logisztikai és egyéb szállítmányozási biztosítás stb.) kiaknázása, az e piacon való – tudományos igényű – megjelenés know how-val, tanulmánnyal, vagy konkrét termékekkel;
  • a COVID-19 nyomán drasztikusan átalakuló globális és regionális biztonsági helyzet;
  • a magyar felsőoktatásban jelentkező feszültségek, csökkenő hallgatói létszám, egyetemek versenyhelyzete, a tradicionális tudományterületeken tapasztalható dekonjunktúra, ugyanakkor az újonnan jelentkező interdiszciplináris szakmai és kutatási területek piaci szerepénekerősödése, különös tekintettel a biztonságra;
  • ilyen nevű intézet (Biztonságkutató Intézet – Security Research Institute) Európában jelenleg egyáltalán nem létezik annak ellenére, hogy a naponta megjelenő kihívások ezt indokolnák (az egyetlen internetes találat az ausztrál Edith Cowan University ugyanilyen nevű szervezete [Security Research Institute, Edith Cowan University]);
  • az eddigi hazai és uniós projektek tapasztalatai;
  • biztonsági kutató-közösség és utánpótlás intézményesítése, olyan kutatói közösség kialakítása a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen, amely a saját tudományterületén a biztonság szempontrendszere szerint végzi kutatásait és amely képes az adott szakterület biztonsági összefüggéseinek definiálására;
  • minőségbiztosítási és vizsgaközpont létrehozásával és működtetésével a Biztonságkutató Központ piaci megjelenést tervez és önálló forrásbevételre törekszik.

 

Értékrend

A Biztonságkutató Központ jelmondatát Kölcsey Ferenc Csekén, 1831. december 29-én írt, Huszt című verséből kiemelt idézet képezi: „Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort”. A Biztonságkutató Központ szerint ez fejezi ki leginkább az értékalapú stratégiai gondolkodás egyik legfontosabb tézisét, miszerint a célok elérése érdekében objektíven fel kell mérni az aktuális körülményeket, racionálisan számba kell venni a rendelkezésre álló, vagy elérhető erőforrásokat, kapacitásokat, hogy azok, az idő relativitásában tudományosan és művészien legyenek szervezve, ütemezve és végrehajtva. A Biztonságkutató Központ tehát e jelmondat szem előtt tartásával bonyolítja kutatásait, hívja életre tudományos közösségét, generálja projektjeit és építi kapcsolatait.

 

Célrendszer

A Biztonságkutató Központ célja, hogy a hazai biztonsági kutatásokban és biztonságpercepció formálásában megkerülhetetlenné váljon a természettudományok és a műszaki tudományok terén. Ennek megfelelően ambiciózus kutatási kapacitás, projekt-, szervezet- és kapcsolatbővítést követően a központ arra is vállalkozik, hogy a nemzetpolitikát Magyarország nemzeti érdekei mentén, a szuverenitás, a magyar nemzet területi integritása és a regionális súlyponti szerep kivívásának célrendszerében megfelelő doktrinális alapokra helyezi. E komplex feladatrendszerben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem korábbi szakmai-tudományos tapasztalatai, valamint az újonnan felmerülő innovációs és technológiai igények szinkronba hozásával az alábbi területeken kíván fejlesztéseket indítani, projekteket generálni: drónkutatások, agrárbiztonság, védelmi rendszerek, iparbiztonság, közlekedésbiztonság, energiabiztonság, műszaki biztonság, létfontosságú rendszerek biztonsága, hír- és távközlésbiztonság, épített környezet-biztonság, fizikai biztonság és beléptető rendszerek, technológiabiztonság, kíberbiztonság, információbiztonság, környezetbiztonság, víz-, levegő- és talajbiztonság, éghajlatbiztonság, élelmiszerbiztonság, személybiztonság, hulladékbiztonság, gazdaságbiztonság, szakirányú nemzetközi kapcsolatok és biztonságpolitika.

A Biztonságkutató Központ szervezetfejlesztése oktatási, kutatási, akadémiai, tudományszervezési, projekt-generálási és piaci szegmensben egyidejűleg folyik. Olyan konkrét képességfejlesztés kezdődött meg, amelynek eredményeként biztonság-vonatkozású tanszékek és kutatóközpontok jönnek létre, megalapításra kerül a Biztonsági Doktori Iskola és a Biztonságkutató Szakkollégium, biztonságkutatási projektiroda áll fel, valamint a piaci bevételek érdekében minőségbiztosítási és vizsgaközpont kezdi meg tevékenységét. A Biztonságkutató Központ távlatilag intézetté fejlődik. Az intézet ennek megfelelően tanszékekből, kutatóközpontokból (azok kutatóműhelyekből), szakkollégiumból, projektirodából és minőségbiztonsági központból épül fel, amelyek a szervezet szakmai tevékenységét végzik, tudományos kutatásokat folytatnak, közösséget építenek, valamint részt vesznek az Egyetem oktatási munkájában.

A megalapítandó Biztonságkutató Szakkollégium célja, hogy egy olyan közösség épüljön ki az Egyetemen, amely korunk biztonsági kihívásait átfogóan, az Egyetem és intézetei profiljához igazodva, átfogó megközelítésből vizsgálja, ugyanakkor különös érzékenységet mutat a természet, a természeti erőforrások, az agrárium, az élőlények, az energia biztonsági vetületei vonatkozásában. E cél megvalósítása érdekében a Biztonságkutató Szakkollégium missziója: „olyan tudományos közösség, kutatóműhely és -hálózat létrehozása, amely magas színvonalú szakirányú tevékenységgel, innovatív tudományszervezéssel, oktatási kapacitásbővítéssel, hazai és nemzetközi kapcsolatépítéssel, projektgenerálással, szakmai rendezvényszervezéssel, valamint nívós publikációs tevékenységgel, szakfolyóirat kiadásával járul hozzá a biztonság definiálásához, szervezéséhez, erősítéséhez, új tudományos eredmények létrejöttéhez és azok alkalmazásához”. A fentiek tükrében a Biztonságkutató Szakkollégium rendeltetése egyfelől, hogy biztosítsa az Egyetem intézetei és központjai vonatkozó szakmai- és tudományszervezési, valamint közösségi bázisát, annak fejlesztését. Másfelől, hogy az Egyetem igényeinek megfelelően szervezze a doktori, a posztgraduális és graduális hallgatók közösségi, szakmai, tudományos tevékenységét, folytasson önálló kutatásokat, pályázatokat figyeljen, projekteket kezdeményezzen, rendezvényeket szervezzen, szakmai, tudományos és közösségi kapcsolatokat építsen.

 

Feladatrendszer

A Biztonságkutató Központ ennek megfelelően az alábbi szempontok alapján építi tevékenységét:

  • kapcsolatfelvétel és potenciális közös projektek tervezése olyan felsőoktatási, vagy kutatóintézetekkel, amelyek tevékenysége kapcsolódik a biztonsághoz;
  • kapcsolatfelvétel kormányzati szervezetekkel (Agrárminisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Pénzügyminisztérium, a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizáció koordinálásáért felelős kormánybiztos) és a központi közigazgatás háttérintézményeivel (Magyar Honvédség, Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal);
  • kapcsolatfelvétel a tudományterületen tevékenykedő nemzetközi szervezetekkel és külföldi kutatóintézetekkel, oktatási intézményekkel (pl. NATO, EU, The Global Round Table, Transatlantic Policy Consortium, Naval Postgraduate School, Galilee College, stb.) és közös kutatási projektek előkészítése;
  • kapcsolatfelvétel a hazai és nemzetközi diplomáciai és cégképviseletekkel;
  • kapcsolatfelvétel a biztonsági, védelmi, hadiipari, belügyi piacon működő vállalatokkal;
  • legalább egy nagy hazai biztonsági kutatási projekt önálló generálása, konzorciumi tagok meghívásával;
  • főállású kutatónként legalább évi egy szakmai publikáció (indexált folyóiratban) és évi két rangos (lehetőség szerint nemzetközi) konferencián való részvétel;
  • szélesebb közönség érdeklődésére is számot tartó rendezvények (pl. előadássorozat) szervezése;
  • biztonságkutató szakkollégium alapításával az egyetemi polgárok és a társadalom más szegmensei. érdeklődői bekapcsolódása;
  • a Minőségbiztonsági és Vizsgaközpont létrehozásával piaci szolgáltatás nyújtásával forrásbevétel biztosítása három éven belül.

 

Fő programok

A Biztonságkutató Központ jelenleg az alábbi interdiszciplináris tudományos kutató, oktatási kapacitásbővítő, közösségépítő, tudományszervező, projekt-generáló tevékenységeket végzi.

  • Elnökségi tagként részt vesz a „Transatlantic Policy Consortium” tevékenységében.
  • Elnökségi tagként részt vesz a "letsCROWD" EU HORIZON 2020 Projektben, amely állami (belbiztonsági, rendvédelmi) és piaci szereplők részvételével a tömegrendezvények emberi tényezőit, biztonsági és védelmi összefüggéseit kutatja;
  • Tanácsadó testületi tagként részt vesz az "ANITA" EU HORIZON 2020 Projektben, amelynek célja kutatási és bűnüldözési kapacitások, technikák, monitoring-képességek javítása a drog, gyógyszer, pénz, fegyver és más csempészárú, illegális kereskedelem terén;
  • „Személyzet nélküli jármű kutatási és fejlesztési” projekt előkészítése és beadása, amely légi (repülőeszköz), vízi (víz felett és víz alatt úszó eszköz) és szárazföldi (terepjáró eszköz) dimenzióban végez földfelszín-megfigyelést, légtér-megfigyelést, vízfeszin- és víz alatti megfigyelést, valamint specifikus adatgyűjtést. A projekt keretében közlekedési karakterisztikák fejlesztésére; vezetés-irányítási, távvezérlési, informatikai, hírközlési, adatkapcsolati, önvezérlési, autonóm, felügyeleti, „öngyógyító” rendszerek, valamint azok biztonságának fejlesztésére; továbbá szenzorok, távérzékelők, felfüggesztési rendszerek és hasznos teher kutatásra kerül sor.
  •  „Civilizációs eredetű veszélyek beazonosítása és agrárgazdasági létfontosságú rendszerek védelmének kutatása” címmel komplex Tématerületi Kiválósági Program-pályázat beadása, amely a civilizációs eredetű veszélyek progresszív növekedése és az ipar 4.0 agrárgazdasági kiteljesedése következtében olyan interdiszciplináris, specifikusan műszaki, kommunikációs, informatikai, fizikai, biológiai, repülési kutatásokat indít, amelyek az agrárgazdaság és a kapcsolódó egyes ágazatok területén megjelenő veszélyforrások kockázatait feltárják, elemzik, javaslatokat dolgoznak ki a megelőzés, védekezés eljárásaira, módszereire, szabályaira, valamint műszaki fejlesztéseket, új műszaki eszközök gyártását, tesztüzemeltetését hajtják végre.
  • „Létfontosságú élelmiszerlánc biztonsági kutatások az Európai Unió keleti szárnyán (Kárpát-medence)” címmel komplex kutatási projekt indítása, a régiót egységesen érintő élelmiszerlánc-biztonsági kihívásokra adandó szakmai-tudományos válaszok érdekében. A projekt célja olyan interdiszciplináris, de műszaki, informatikai és agrár-dominanciájú kutatási projekt indítása, amely a létfontosságú élelmiszer- és élelmiszerlánc-biztonsági rendszerek védelmének aktuális problémáival, a megelőzés és védelem területei fejlesztésének szakmai-tudományos megoldásaival foglalkozik; a létfontosságú élelmiszer- és élelmiszerlánc-biztonsági rendszerek védelme fokozása érdekében eljárásrendeket vizsgál, adatbázisokat tanulmányoz, hoz létre és fejleszt; valamint meghívja az illetékes kormányzati portfóliókat, háttérintézményeket, szakmai szervezeteket, kutatóintézeteket, – különösen – piaci szereplőket és más szakterületek képviselőit hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt.
  • A Minőségbiztonsági és Vizsgaközpont létrehozásával, piaci szolgáltatás nyújtásával forrásbevétel biztosítását készíti elő.
  • A Biztonságkutató Központ keretében kialakítandó szakmai kutatócsoportok sorában elsőként létrehozza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Kutatócsoportját.
  • A Biztonságkutató Központ 2020. júliusában meghívást kapott egy „Security and Intelligence Services” címmel szerveződő EU HORIZON 2020 Projektben való részvételre, partner-intézményi státuszban. Ennek előkészítése és biztosítása érdekében mielőbbi, komoly kollaboráció szükséges az Egyetem más illetékes szerveitől, különös tekintettel a vezetői döntésekre és pályázati irodára.

 

Forrásbiztosítás

A Biztonságkutató Központ 2019-ben sikerrel pályázott az ITM által meghirdetett kiválósági programokra, amelyek eredményeként 2019-ben 200 000 000 Ft. kutatási és szervezetfejlesztési forrásbiztosításban részesült. Sikeres szakmai, kutatási és szervezetfejlesztési tevékenység esetén 2020. évben és 2021. években is rendelkezésre áll a fenti összeg évente.

A távlati fejlesztési tervekben megjelenő Biztonságkutató Intézet, annak központjai, tanszékei, a Biztonságkutató Szakkollégium, a Minőségbiztonsági és Vizsgaközpont tevékenységének megkezdéséhez a következő infrastrukturális feltételek és hozzávetőleges forrásbiztosítás szükséges:

  • az Intézet állandó státuszú létszám-keretei: igazgató (1 fő), igazgató-helyettes (1 fő), vezető kutató (3 fő); kutató (5 fő), titkárnő (1 fő), doktoranduszok (10 fő);
  • az Intézet kezdeti infrastrukturális biztosításához legalább 9 db iroda, 1 db tárgyaló, 2 db tanterem, 1 db. teakonyha szükséges (a biztonságpolitikához kapcsolódó magas protokoll miatt a helyszín és annak kialakításának minősége magas szintet igényel);
  • a forrásbiztosítás kezdeti, hozzávetőleges számvetése szerint mintegy 150 000 000 Ft induló és mintegy 120 000 000 Ft éves fenntartási támogatás szükséges a kezdeti években, amit alapvetően a bér-, közüzemi, eszköz-, szakmai program és rendezvényszervezési, publikációs-, utazási, protokoll- és egyéb költések tesznek ki;
  • a biztonságkutató tanszékek, központok, a Biztonsági Doktori Iskola, a Biztonságkutató Szakkollégium, a biztonságkutató projektiroda, valamint a minőségbiztonsági és vizsgaközpont létrehozása további költségek biztosítását igényelheti;
  • A Biztonságkutató Központ és Biztonságkutató Intézet kezdeti költségbiztosítása utáni 3. évben a szervezet a kutatások és fejlesztések vonatkozásában önfenntartóvá válik.

 

Elérhetőségek

Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.