A Környezettudományi Intézet küldetése a talaj, a víz és a légkör tulajdonságainak és agroökológiai összefüggéseinek vizsgálata, az eredmények magas színvonalú képzésbe való beépítése, egyúttal a fenntartható, klímabarát mezőgazdasági gyakorlatba és környezetgazdálkodásba történő alkalmazás megalapozása. Ismerjük meg a Környezettudományi Intézet 118 munkatársának tevékenységét, Dr. Michéli Erika intézetigazgatóval készített interjún keresztül.
Melyek a Környezettudományi Intézet alaptevékenységei?
A Környezettudományi Intézet alaptevékenységében egyensúlyban van az oktatás és a kutatás részaránya. Az Intézet 12 képzést gesztorál, melyek között kiemelkedő a környezetmérnök BSc és MSc képzés magyar és angol nyelveken, nappali és levelező szakon. Ezek hallgatói bázisa jelentős a Környezettudományi Doktori Iskola esetében is. Stratégiai képzés a mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnöki MSc szak, melynek angol nyelvű képzését moduláris rendszerben fejlesztik. A szakirányú továbbképzések közel felét teszik ki a 345 fős hallgatói létszámnak. Ez a képzési mód kapocs a gyakorlat felé, összetételében, tartalmában pedig követi a piaci igényeket. Fontos megemlíteni a doktori képzést, amely 57 hallgatói létszámmal – köztük 21 külföldi hallgatóval – kiemelkedő.
Melyek az Intézet kiemelt kutatási területei?
Az Intézet kutatási fókuszában a fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodási (öntözéses gazdálkodás, vízrendezés, szennyvíz-hasznosítás, aszálykezelés, belvízgazdálkodás, vízbiztonság) projektek, a modern talajfelvételezési és térképezési módszerek állnak. Ezek mellett fontos hangsúlyt kapnak a környezetanalitikai (mezőgazdasági eredetű környezetszennyezők meghatározásának és monitorozásának módszertani fejlesztései, ökotoxicitási és kockázatelemzési kutatások) vizsgálatok is. A kutatások továbbá a környezettechnológiai, a fenntartható föld- és talajhasználat, talajtani kutatások, a környezeti hidrológia és meteorológia modern alkalmazásaira is kiterjednek.
Melyek az Intézet kutatási egységei?
Az Intézet összesen 6 tanszéket és 2 kutatóközpontot foglal magába, amelyek a következők:
- Talajtani Tanszék
- Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszék
- Környezetanalitikai és Környezettechnológiai Tanszék
- Környezeti Fenntarthatóság Tanszék
- Agrárkörnyezettani Tanszék
- Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszék
- Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpont
- Agrár-környezettudományi Kutatóközpont
Kik az Intézet vállalati partnerei?
Legfontosabb hazai és nemzetközi partnereink a következők:
- MATE társintézetek, AM, NÉBIH, KKV, ITM, IKR, KITE, Proficomp Zrt., ATK TAKI.
- EU JRC, Wageningen University and Research, BOKU, Purdue University (USA), Cranfield University (UK), Afrika (FARA, KALRO-Kenya, CSIRO-Gána, ARC-Dél-Afrika), Dél-kelet Ázsia (Laosz).
Összesen hány munkatárs dolgozik az Intézetnél?
Az Intézetben összesen 118 munkavállaló dolgozik, ezen belül hat egyetemi tanár – amelyek közül 2 MTA-tag – 1 főmunkatárs, 15 egyetemi docens, 3 főiskolai docens, 12 egyetemi adjunktus, valamint 9 tanársegéd, 31 fő kutató és 41 fő támogató személyzet.
Néhány szóban mutassa be az Intézet által végzett szolgáltatásokat!
Az Intézet által végzett szolgáltatások között említhető a szakértői jelentések, döntésmegalapozó tanulmányok, AM célfeladatok, akkreditált mérések (talaj, növény, víz) elkészítése. Az Intézet továbbá terepi spektroradiométeres mérésekkel, szervetlen és szerves mikroszennyezők műszeres analitikai meghatározásával, valamint toxicitásmeghatározással – OECD szabványok szerint – is foglalkozik. A szolgáltatások sorát színesítik a minősített energetikai és biodegradálhatóság-mérések.
Mi az Intézet legizgalmasabb kutatási eredménye a közelmúltból?
A Környezettudományi Intézet kiemelkedő kutatásai között említhetők az alábbiak:
- Fenntartható, klimatikus és talajviszonyokhoz alkalmazkodó gazdálkodás megalapozása.
- Precíziós és digitális alkalmazások a tápanyagutánpótlásban és öntözésben.
- A mezőgazdasági környezetbiztonság és a biodiverzitás megőrzését támogató környezetanalitikai és környezettechnológiai fejlesztések. Megfelelés az Európai Zöld Egyezménynek.
- Nemzetközi ösztönzés a biomasszaalapú gazdálkodás felé és az agrokemizált technológiák mérséklésére, precíziós és digitalizált alkalmazások, körkörös gazdálkodás. Klímaadaptáció. Keleti és afrikai nyitáshoz kapcsolódó kutatások (mezőgazdaság hatékonyságának növelése).
- Nagy nemzetközi beágyazottság a talajismeret területén (pályázati rendszerbe pl. Afrikát érintő pályázatok).
Kutatási mutatószámok:
- 792 publikáció (az elmúlt 5 évben)
- 3.406 hivatkozás (az elmúlt 5 évben)
- 4,3 az átlagos hivatkozások száma/publikáció
- 1.390 milliárd Ft pályázati bevétel
- 759 milliárd Ft K+F+I és egyéb szolgáltatások bevételei
Van-e jelenleg folyó nemzetközi kutatási projekt? Amennyiben igen, legyen kedves bemutatni ezeket!
- KÖTI Talajtan nemzetközi projektek/tevékenységek
H2020 pályázati tevékenységek
- PROIntensAfrica – Sustainable intensification pathways of agrofood systems in Africa; 2015-2021; Afrika talajai termékenységének és a mezőgazdasági termelés fokozására irányul
- Soils4Africa – Soil Information System for Africa; 20202024
Az afrikai kontinens mezőgazdasági területeinek talajfelvételezése, mintázása és talajvizsgálatai alapján Afrika talajinformációs rendszerének fejlesztésére irányul.
- KÖTI AKK nemzetközi projektek/tevékenységek
Kutatási projektek
- H2020, H2020RUR-2020-1: 101000728 NETPOULSAFE: Az európai baromfitenyésztés szereplőinek hálózatba szervezése a biobiztonsági intézkedések megfelelőségének fokozása és a fenntartható termelés érdekében (2020-2023).
- A biológiai biztonsági gyakorlatok hatékony megvalósításának elősegítése az EU hét nagy baromfitenyésztő országban. A biológiai biztonsági előírásoknak való megfelelés segítése a már bevezetett vagy bevezetés előtt álló (UGENTBiocheck) eljárások adatainak összegyűjtésével, értékelésével és megosztásával (francia-belga-holland-olasz-lengyel-magyar.) A projektben négy MATE intézet (Környezettudományi, Állattenyésztési, Élelmiszertudományi, Genetikai, továbbá a korábbi jogelőd intézmény (NAIK) négy kutatóintézete is részt vesz, a szakmai programon túl jelenleg a szervezeti átalakulásból adódó adminisztratív tennivalók zajlanak.
- DTP Interreg DTP2093-2.1, Üledékminőségi információs, monitoring és értékelési rendszer kidolgozása transznacionális együttműködés elősegítésére a közös Duna-menti vízügyi menedzsment érdekében (2018-2021).
- Egységes adatkezelési rendszer kidolgozása a VízKeretirányelvben megfogalmazott elsőbbségi szennyezők monitorozására és lekérdezhető nyilvántartására a Duna-menti országokban (szlovén-magyar-osztrák-szlovák-horvát-bosznia-hercegovinai-román-bolgár-szerb-német-cseh-moldáv-ukrán). A projektben a MATE jogelőd intézményei, a SZIE és a NAIK is partnerek voltak, a szakmai programon túl jelenleg a két partner fúziójából adódó adminisztratív tennivalók zajlanak.
- Erasmus+ 20171-TR01-KA202-045641, ProtectLife: Növényvédő szerek pontszerű vízszennyezéseinek megelőzése a mezőgazdasági szakemberek szakmai felkészültségének javításával (2019-2021).
- Az EUkonform Jó Mezőgazdasági Gyakorlatok adaptálására a növényvédő szeres felszínivíz-szennyezések visszaszorítására Törökországban (törökmagyar-román-lengyel). A szakmai program már lezárult, a projekt folytatása jelenleg benyújtás alatt áll az Erasmus+ programban.
- Erasmus+ 20201-AT01-KA202-078107, TOPPLANT: Növényvédelmi kiképzők képzése az ökológiai gazdálkodás (biogazdálkodás) számára (2020-2022).
- Az ökológiai gazdálkodás számára engedélyezett egyes növényvédelmi gyakorlatokra vonatkozó felnőttoktatási anyagok kidolgozása (osztrákszlovén-horvát-magyar). A projekt szellemi termékei az oktatási anyagok és a jövőbeli oktatók kiképzése.
- Erasmus+ KA20318DCB172, Hort4EUGreen: Kertészeti szakemberek gyakorlati készségeinek javítása az Európai Zöld Megállapodás célkitűzésének elősegítésére (2020-2023).
- Az agroökológia számára fontos, egyes felnőttoktatási anyagok kidolgozása (románmagyar-bolgár-török). A projekt szellemi termékei az oktatási anyagok és a jövőbeli oktatók kiképzése.
Melyek az Intézet céljai a jövőre nézve?
Nemzetközi színvonalú, erős elméleti alapokra épülő képzés kiépítése, amely gyakorlati oktatással kiegészülve belső és partnerinfrastruktúrára építkezve tevődik össze. Kiemelt fókusz helyeződik a gesztorált szakokra valamennyi képzési szinten és formában, magyar és több esetben angol nyelven is.
A kutatásban a fókuszterületeken (a talaj, a víz és a légkör) állami megbízásokhoz kapcsolódó (főként öntözési) kutatásokon túl egyéb hazai és nemzetközi forrásokra és kutatóhálózatra támaszkodó projektek és kutatások folytatása, kiterjesztése.
Az Intézet segíti-e valamely nemzetközi szervezet kutatásait?
Igen, az Intézet számos munkatársa segíti nemzetközi szervezetek munkáját, amelyek a következők:
- Meteorológiai Világszervezet (WMO) Megfigyelési, Infrastruktúra és Informatikai Bizottság, amely a Földrendszerrel kapcsolatos mérési, műszerügyi és távközlési feladatokat koordinálja.
- Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Cooperation and Development, OECD)
- Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA)
- EU JRC (European Commission, Joint Research Centre) Soil Action – EU Talajadatbázisok, térképek szerkesztését koordinálja.
- International Union of Soil Sciences (IUSS) Nemzetközi Talajtani Unió, a Talajan tudományos tevékenységét összefogó nemzetközi szervezet.
Melyek azok az egyéb tevékenységek, amelyeket fontosnak tart megemlíteni?
Az Intézet munkatársai készítik az Európai Unió országaiból származó talajmonolit gyűjteményt.
Melyek azok a főbb kutatási területek, ahova szívesen várják fiatal kutatót, hallgatók jelentkezését?
Intézetünk minden projektjéhez várjuk fiatal kutatók jelentkezését.