A Koronavírus járvány harmadik hulláma alatt a válaszadók több mint négyötöde már rendelkezett a pandémiára vonatkozó cselekvési tervvel – ez derül ki többek között a KoronaHR elnevezésű kutatás eredményeiből, melyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) munkatársai mellett számos más hazai egyetem kutatói is közreműködtek.
A KoronaHR kutatás három szakmai civil szervezet, tizenöt egyetem, hét területi gazdasági kamara, egy önkormányzat, egy elhelyezkedést segítő vállalkozás és egy kutatási program összefogásával indult el tavaly júniusban. Eddig a járvány mindkét hullámáról készült kutatási jelentés. Az online kutatás harmadik fázisa 2021. március 1-április 20. között zajlott, 288 válaszadótól (cégek, intézmények és nonprofit szervezetek) érkezett értékelhető kérdőív – nyilatkozta a kutatás vezetője, dr. Poór József[1] professor emeritus, egyetemi tanár (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és Selye János Egyetem).
Dr. Balogh Gábor egyetemi adjunktus (Pécsi Tudományegyetem) információi szerint a válaszadók több mint kétharmada (létszám és árbevétel alapján) sorolható a KKV kategóriájába (72,2%). Ágazati hovatartozás szempontjából a válaszadók legnagyobb hányada a szolgáltatások területén (38%) működik, ám jelentős számban találhatók közöttük ipari és építőipari (28,9%) cég is.
Csehné Dr. Papp Imola egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem) a vírus okozta makroszintű gazdasági következményeket tekintve kiemelte, hogy a megkérdezett szervezetek közel kétharmada további egy évig érezhető hatásokkal számol, de egyharmaduk ennél hosszabb következményeket prognosztizál. A koronavírus kétségtelenül a legnagyobb negatív befolyással a foglalkoztatottságra lesz, ezen belül is erőteljesen átalakulhatnak az egyes szektorokon belüli munkanélküliségi adatok. A kutató a munkavállalói oldal szempontjából az alábbi jelenségek elterjedését emelte ki:
- a munkahelyre való bejutás nehezebbé vált (42%)
- az éves szabadság kötelező kivétele jellemző volt (44%)
- csökkent a család jövedelme (46%)
- a munkahelyi terhelés növekedett (66%)
- a munka-magánélet egyensúly fenntartása nehezedett (69%)
- a családi terhek nőttek (78%)
- az egészségügyi veszélyeztetettség növekedett (80,7%)
Dr. Kőmüves Zsolt egyetemi docens (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) hangsúlyozta, hogy a válaszadók több mint fele szerint a harmadik hullám kapcsán elindult létszámleépítések hosszú távon nem fogják befolyásolni a szervezet sikerességét, de a kulcsemberek megtartása továbbra is különösen fontos. Továbbá azt is kiemelte, hogy a munkaügyi kapcsolatokban, a szakszervezetek szerepében érdemi változás nem azonosítható a harmadik hullámban sem. Ott, ahol működik szakszervezet, a megkérdezett szervezetek döntő többségénél nem változott a szakszervezetek befolyása, sem csökkenés, sem növekedés nem volt tapasztalható.
Dr. Dajnoki Krisztina egyetemi docens (Debreceni Egyetem) véleménye szerint az általános válságkezelő intézkedések között felértékelődött a szervezeti hatékonyság növelése és a stratégiák átdolgozása. A válaszadó úgy látja, hogy a HR-nek továbbra is feladata van a járvány okozta problémák kezelésében. A legnagyobb arányban jellemző HR-megoldások véleménye szerint az alábbiak:
- új munka- és egészségvédelmi intézkedések kidolgozása
- otthoni munka engedélyezés/elrendelése
- munkavállalók szociális problémáinak segítése
- utánpótlási, helyettesítési tervek ki- és átdolgozása
- önfejlesztés támogatása
Dr. Majó-Petri Zoltán egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem) szerint a megkérdezett vállalkozások és intézmények több mint egyharmada a válságra lehetőségként tekint, a válaszadók mindössze 7,5 %-a utasította el teljesen ezt a megközelítést.
Pató Gáborné Dr. Szűcs Beáta egyetemi docens (Pannon Egyetem) kutatási tapasztalata szerint a pandémia harmadik hullámában a rugalmasság, a gyors alkalmazkodás, valamint a nyitottság volt a legfontosabb a megkérdezettek válaszai alapján, amelyet az előző hullámokban is kiemelkedő helyet elfoglaló kommunikációs, asszertivitás, konfliktuskezelési kompetenciák követtek. A vírus okozta home office-os munkavégzés bizonyos kompetenciák erősödését generálta.
Dr. Kunos István egyetemi docens (Miskolci Egyetem) véleménye szerint a munkakörökre vonatkozóan összességében elmondható, hogy a harmadik hullám során hat munkakör beszüntetésre jutott egy új munkakör kialakítása, valamint öt létszámcsökkentésre egy létszámnövekedés. Ez azt jelenti, hogy arányaiban sokkal többen vesztették el a munkájukat, mint amennyi potenciális munkavállalónak lehetősége volt új munkát találni a válaszadó szervezetek körében.
A KoronaHR kutatás résztvevői:
- kutatás támogatói/szponzorjai a Wolters Kluwer Kft., a Talk-a Bot Kft.és Login Kft.
- szakmai civil szervezetek: Humán Szakemberek Országos Szövetsége (HSZOSZ), Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE), Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT)
- egyetemek: Budapesti Gazdasági Egyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Miskolci Egyetem, Budapesti Metropolitan Egyetem, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nyíregyházi Egyetem, Óbudai Egyetem, Pannon Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Soproni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem illetve a szlovákiai Selye János Egyetem
- területi gazdasági kamarák: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK), Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK), Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK), Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (JNSZKIK), Pécsi-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK), Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara (SKIK)
- Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
- Frissdiplomás Kft.
- Leader’s Habits Kuttói Hálózat – Humanagement – Human Value nemzetközi kutatócsoport
[1] Poór József, egyetemi tanár, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem − Selye János Egyetem, Humán Szakemberek Országos Szövetségének elnöke, BKIK XX-as osztály elnöke, telefon: +36-20-464-9168, e-mail: poor.jozsef [kukac] uni-mate.hu